Gyülekezetünkről a Nemzeti Múzeumban

2017. ápr. 30. 17:02

 

IGE-IDŐK ÚJ KIÁLLÍTÁS A NEMZETI MÚZEUMBAN

Csaknem 100 kölcsönző intézmény több mint 400 tárgyával nyílik meg 2017. április 26-án az IGE-IDŐK – A reformáció 500 éve című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítás a Reformáció Emlékévének kiemelt eseménye.

500 esztendeje Luther fellépésével kezdődött a reformáció, amely gyökeresen megváltoztatta Európa arcát. A reformáció értékei az egyetemes kereszténység kincsei is, az egyetemes kereszténység öröksége pedig az egész emberiségé: a fél évezreddel ezelőtt elindult folyamatok máig hatnak életünk minden területén.

A reformáció az eredeti romlatlan állapotokhoz való visszatérés szándékával indult, ám sok tekintetben újat teremtett. Egyszerre képviseli a folytonosságot és a megszakítottságot. A vizualitásra és gyakorlatra épülő középkori kereszténységgel szemben az írott, prédikált és nyomtatott bibliai szövegre, Isten igéjére helyezi a hangsúlyt, ezzel újraértelmezi a hagyományok, a múlt és az idő szemléletét.

A reformáció korának emberei szenvedélyesen érveltek, harcoltak meggyőződésük mellett. Választ kerestek a legmélyebb egzisztenciális kérdésekre, elszántan kutatták életük értelmét. Ugyanúgy szembesültek e kérdésekkel, mint a ma embere, aki a látszólag mindenre magyarázatot kínáló tudomány megoldásainak birtokában van.

A reformáció olyan hitbeli, vallási folyamat, amelynek során kialakult az önmagáért, szűkebb és tágabb közösségéért felelősséget vállaló modern ember lelkisége.

A Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők kiállítása a magyarországi reformáció történetének folyton változó, összetett viszonyaival ismerteti meg látogatóját, aki egyedülálló, páratlan kincseket láthat, és részletes magyarázó szövegek segítségével tájékozódhat. Az erdélyi fejedelmek portréi, Huszár Gál énekeskönyve, amely a világon egyetlen példányban létezik, az Esterházy-gyűjtemény egyes darabjai, a 17. századi politikai röplapok, a 18. századi torvaji orgona mind e fél évezred szellemi és tárgyi lenyomatai. Bemutatásuk magyarországi és határon túli múzeumok, gyűjtemények és egyházközségek példamutató összefogásával valósult meg.

Gyülekezetünk digitális portéja

BUDAPEST PESTSZENTLŐRINC KOSSUTH TÉRI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
A gyülekezet élete összefonódik a templomával. Így van ez a Pestszentlőrinc Kossuth téri Református Egyházközségben is. Ha ránézünk a templom erdélyi népies reneszánsz épületeket idéző tornyára, vagy az előcsarnokát koronázó felvidéki reneszánsz boglyaíves pártázatára; akkor szemünk előtt van a gyülekezet elmúlt száz esztendeje. Pestszentlőrincen valóban hazánk keleti és nyugati része, Magyarország északi és déli végei találkoznak.
A reformáció tanításán és kegyességén felnőtt felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, partiumi, bácskai magyar családok jöttek fel a főváros közelébe, s találtak új otthonra, új gyülekezetre. „Elindultunk az ország különböző városaiból és falvaiból, városi és falusi eklézsiáiból. Elindult egy-néhány lélek 22 évvel ezelőtt és megszervezték a pestszentlőrinci gyülekezetet.” – mondta 1933. szeptember 3-án Mányoki Sándor lelkész a hálaadó istentiszteleten, melyet a frissen elkészült alagsorban tartottak. A millennium idején fellendülő gazdasági élet hívta létre itt az első gyárakat, vasutat, s indult meg a parcellázás. 1910-ben önálló nagyközséggé lett Pestszentlőrinc. 1911 reformáció vasárnapján tartotta meg az első önálló istentiszteletét a református közösség. A Trianoni béke diktátum utáni lakosság növekedés pedig anyaegyházközséget hozott létre. Milyen mesébe illő történet, ahogy itt újra otthonra talál mindenki. Eltűnnek a különbségek, eggyé lesz mindenki. A különféle vérmérséklet, az eltérő hagyományok egymást erősítik. Teljesen egyértelmű, hogy ez nem magától történt. „Jézus ígérete szerint itt lesz, de ez még nem elég. Alázatos, hívő engedelmes szívek kellenek, akik keresik őt, kérdezik őt és álmélkodnak csodálatos feleletein.” (- Mányoki Sándor ugyanott) Jézusban megvalósulhatott ez a különleges egység, s fel tudta építeni templomát ez a közösség 1932-41 között, és elkészült a gyülekezet csillagot formázó Parókiája és Gyülekezeti Háza 1994-2004 között. „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” János evangéliuma 13,35.
Gyülekezetünk azóta sem mondott le Isten vezetéséről. Felvidéken jártunk 2013-ban, Székelyföldön 2014-ben, Kárpátalján 2016-ban. Stuttgarti Nemzetközi Baptista Gyülekezet fiataljai voltak a vendégeink 2013-ban, akik segítették a gyermekmissziónkat. Az ausztrál Teenmissions tíz fős csapata öt hétig építkezett és szolgált köztünk 2014-ben. Bódis Miklós erdélyi igehirdető szabadtéren evangélizált a templom előtti parkban 2015-ben, Ulrich Hofius német evangelizátor szolgált és tartott képzést nálunk 2016-ban. Peterborough-ban is kaptunk testvérgyülekezetet. Egy olyan közösséget, melyben 26 országból érkeztek tagok. Gyülekezetünk a jelenben is a sokféleségben létrejövő egység ajándékát kapja. Zambiai, Kambodzsai külmisszióban szolgálókat támogatunk. Szír, kínai, afrikai származású gyermekek szerepelnek bölcsekként a betlehemes játékban. Küldetésünk ma is az, hogy szeretetközösségben Istennel és egymással megéljük hitünket. Mi, akiket Krisztus megszólított és megváltott, a Budapest Pestszentlőrinc Kossuth téri Református Egyházközségben olyan szeretetközösségben élhetünk, ahol egymást ismerjük, és segítjük Isten útján járni. Krisztus evangéliuma átformálta az életünket, és ezt nem tudjuk titokban tartani: hálából felkészülünk, és minden keresőt felkészítünk Istentől rendelt küldetésünkre. „De hála legyen Istennek, aki Krisztus ereje által mindenkor diadalra vezet bennünket, és ismeretének illatát terjeszti általunk mindenütt.” 2. Korinthusi levél 2,14.
 

színdarab 1930-as évek
színdarab 2013
szeretetvendégség 1933
szeretetvendégség 2013