Dr. Sándor Balázs

lelkész

Lelkészünk, Dr. Sándor Balázs 1971. április 23-án született Abaújszántón. 13 gyermekes lelkész házaspár első fiú gyermekeként. Kisgyermekkorát Golopon és Monokon töltötte, majd miután édesapját Vámosújfalu, s később édesanyját Bodrogolaszi lelkipásztorának megválasztották Vámosújfaluban kezdte meg iskolás éveit egy két tantermes, két-két összevont évfolyammal működő egy tanítós falusi iskolában. Az iskola bezárása után a lelkészgyerekek elvárt üldöztetése elől Abaújszántóra menekítették a szülők kisiskolás gyerekeiket kollégiumba a nagymama szárnyai alá. Gimnáziumi tanulmányait a Sárospataki Rákóczi Gimnáziumban végezte még a változások előtt. Fizikából OKTV-n képviselte az iskolát. Szolgálatának tapasztalati bölcsességét, magabiztosságát és imádságos hátterét biztosítja, hogy harmadik generációs lelkész családból származik. De szembesülve az elnyomás évei alatt kialakult egyházi élet ellentmondásaival, mindenkit megrázó döntést hozott, hivatásos katonának állt. A fehéroroszországi Minszkben légvédelmi rakéta mérnöknek kezdték kiképezni, s első éven matematikát és fizikát tanult oroszul, míg itthon édesanyja minden bibliaórán sírva imádkozott. S ahogy ő szokta kommentálni, miatta összedöntötte Isten a Szovjetuniót, hiszen épp 1989-et írunk, mikor áprilisban hazalátogathatott, s már szerződésszegés nélkül kiléphetett a katonaság kötelékéből, s beadhatta jelentkezését a Debreceni Teológiára.

Alapító tagja volt az egyetemen az Theológiai Önképzőköri Társulatnak, mely 10 kötetet is megjelentetett. Rendszeresen látogatta Török István nyugalmazott professzort. Legációban járt Délvidéken, Kárpátalján. Segédlelkészként szolgált egy év alatt három helyen. Törökszentmiklós-Szajol-Kenderes-Tiszatenyő gyülekezeteiben hitoktatott a református iskolában, ahol nagy szeretettel fogadták a „cigány osztályokban”. Sógora baleste után annak felépüléséig Buharugra-Zsadány-Okány-Kőrösnagyharsány gyülekezeteiben szinte minden szolgálatot átvett, hiszen nővére második gyermeke még nem volt egy éves sem. Édesapja németországi ösztöndíjas tanulmányai alatt pedig édesanyjával látták el a négy zempléni falu lelkészi szolgálatait. 1996 novemberében Dr. Mészáros István püspök szentelte lelkésszé Miskolcon.

Egy hónap múlva a szigetmonostori gyülekezet pályázat útján megválasztotta lelkipásztorának. Januárban foglalta el szolgálati helyét, s még ebben a hónapban házasságot kötött Markóth Gabriellával, aki ekkor még teológus hallgató volt. A kezdeti gyülekezeti megosztottságon sikerült átlendülni a közösségnek, s ezt a 133. zsoltár ígéretéhez híven áldás érkezett az életük minden területére. Új közösségek színesítették a gyülekezet életét kórus, bábcsoport, babaklub, özvegyek délutánja, férfi vacsora, alfa. Rendszeressé váltak a presbiteri csendes napok, futóverseny, egyházi napok. Nagy ünnepeik voltak a harangszentelés, orgona felújítás, vendégház kialakítása, a 200 éves iskola megemlékezés. Duplázódott a hittanosok száma és a lelkészi fizetés is, s lassan köztiszteletben álló dolognak számított, ha valaki a helyi református közösség tagja lehetett. Kincső, Panna és Balázs is a szigeten született. De ezekben az években tapasztalta meg az Istenre hagyatkozás kegyelmét is a betegségben. Krónikus veseelégtelenség miatt hetente három délelőttöt kellett dialízis kezelésen töltenie, ahol az időt jól kihasználva doktori disszertációra kezdett készülni. 3 év után több veszélyes műtétet túlélve Boglárka húga veséjével él Istenünk kegyelméből. 2005 óta a teológiai tudományok doktora, dolgozatában az első zsinatok tanbeli döntéseinek - a szentháromság és Krisztus kettős természete - és a liturgiának a kölcsönhatását vizsgálta. Alapításától tagja a Magyar Patrisztikai Társaságnak, melynek alig van protestáns tagja.

2005-ben hívja meg lelkipásztorának a Cegléd-Felszegi gyülekezet, ahol a nyolc éves szolgálata alatt a kezdeti álmot sikerült is megvalósítani, hogy nem csak lelkész és hitoktató állásra legyen kerete a közösségnek, hanem növekedjen a gyülekezet annyit, hogy beosztott lelkészként is szolgálhasson a lelkész feleség. Itt születik Mátyás fiuk. A hírhedt és rettegett ceglédi helyzeten sokat enyhít, ahogy ő tiszta kézzel és az igazsághoz ragaszkodva kereste a kompromisszum lehetőségeit. Bár Szigetmonostoron is van temetője a gyülekezetnek, de a ceglédi 6hektáros temető és az ott töltött évek folyamán 450-ről 1100 fősre növekvő iskola fenntartói feladatainak ellátása több „új szakma” kitanulását igényelte, mégis itt készült el egy nagyobb hiánypótló monográfia a reformáció korabeli protestáns hitvallások témánkénti harmonizálásával. Cegléden is több kiscsoport indult, családosok, al-anon, nőszövetség, ifi, báb, babaklub, férfi-, női-vacsora, feléledtek a régi szórvány istentiszteletek, 100 fős gyerektábor, angol, majd német bibliahét, három korcsoportos gyermek istentisztelet, gyülekezetekkel közös rendezvények, jelentős vendég igehirdetők… mellett a legjelentősebb változást a felnőtt megtérők szolgálatba állítása jelentette. Az egyházmegye egyik legjelentősebb gyülekezetévé lett az a kis közösség, mely előzőleg fűtési szezonban végig a 60-80 fős gyülekezeti teremben tartotta alkalmait.

2013 tavaszán kaptuk Istenünktől a lelkész családot, szó szerint velük érkezett a havas március után a tavasz. Szeretjük az érdekes, érthető prédikációit. Együtt lehet vele gondolkodni, mert lényegre törően Jézust prédikálja. Életerős református hitet sugároz, ahogy a hálából fakadó életre buzdít. Drága kincsnek (2Tim 1,14) érezhetjük mi is a szabadítást. Jó, ahogy megtelt gyerekzsivajjal a templomkert. Az asszonyok is fontosak lehetnek. Nyíltan beszélhetünk vele mindenről. Családias légkört teremt az, hogy itt mindannyiunkra szükség van, helyünk van nem csak a padban.