Lelki immunerősítő...

Lelki immunerősítő...

 "Monda pedig nékik példázatot is arról, hogy mindig imádkozni kell, és meg nem restülni;Mondván: Volt egy bíró egy városban, a ki Istent nem félt és embert nem becsült.Volt pedig abban a városban egy özvegyasszony, és elméne ahhoz, mondván: Állj bosszút értem az én ellenségemen Az pedig nem akará egy ideig; de azután monda ő magában: Jól lehet Istent nem félek és embert nem becsülök; Mindazáltal mivelhogy nékem terhemre van ez az özvegyasszony, megszabadítom őt, hogy szüntelen reám járván, ne gyötörjön engem. Monda pedig az Úr: Halljátok, mit mond e hamis bíró! Hát az Isten nem áll-é bosszút az ő választottaiért, kik ő hozzá kiáltanak éjjel és nappal, ha hosszútűrő is irántuk? Mondom néktek, hogy bosszút áll értök hamar. Mindazáltal az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön?" Lukács 18, 1-8

Ez a mai napra rendelt igeszakasz a Bibliaolvasó Kalauz szerint. Mégis miért hozom ma ide? Mert azt érzem, hogy a gyülekezet nem maradhat lelki táplálék nélkül.
Mire tanít ez az igeszakasz, csak pár mondatban... Először is a felolvasott szakaszban megválaszolja ezt Jézus: a cél az, hogy mindig imádkozni kell. Mintha ez olyan könnyű lenne, mondaná valaki tejlesen jogosan. Sőt, ma, amikor igen nehéz időket élünk meg a járvány miatt. Sokaknak még nehezebb odatelepedni Isten lábai elé, hogy imádságos lelkülettel ott legyenek vele.
Mi okozza a nehézséget? Talán az, hogy még a hívő ember is bele tud fáradni az imádságba. Igen. Azonban azt látnunk kell, hogy az az egyház, az a hívő ember, aki föladja az imádságot, olyan, mint az ízét vesztett só, olyan mint a lámpás, mely nem világít...
Éppen emiatt hadd bátorítsalak, hogy ne add fel a küzdelmet. Mert az imádság bizony küzdelem is. Olyankor igazán nehéz kitartani, amikor azt éli meg az ember, hogy látszólag nem történik semmi. Vajon az Isten ilyen kegyetlen bíró lenne? Semmiképpen sem! A baj ott kezdődik, ha bennünk valami miatt egy ilyen kép alakul ki róla. Mert Isten a szeretet. Még akkor is, ha most mást látunk, érzünk tapasztalunk, tanítani akar bennünket. Valóban most hagynánk abba az imádságot? Semmiképpen sem! Sőt, még most imádkozzunk igazán minden erőnket beleadva Magyarországért, embertársainkért, testvéreinkért, szomszédjainkért. És igen, hisszük és valljuk, hogy Isten igazságot szolgáltat az ő kiválasztottainak hamar.